Kezdőoldal | erecske@gmail.com

Ezek az én gondolataim. Vitatkozni persze lehet.

Megosztani pedig ér! 🙂

Nemcsak zene persze, de az biztos, hogy számomra elengedhetetlen szellemi táplálék. Nélküle elhervadok, és szanaszétfújja a szél a száraz virágaim.

Erre akkor jövök rá mindig, amikor egy egész napot végigtoltam, és azt veszem észre, hogy valahogy olyan rossz volt a kedvem végig, nehezen ment a munka is, és nem tudtam mi bajom van. Aztán hirtelen rájövök, hogy egész álló nap nem hallgattam semmilyen zenét. Semmilyet! Nulla, nyista!

Egyszer volt egy ilyesmi körkérdés a facsén, hogy te hallgatsz-e zenét munka közben. Meglehetősen megoszlott a társaság. Volt, aki azt írta, hogy őt zavarja a koncentrációban, volt aki csak instrumentálisat, de olyan is akadt, aki bármilyen jó zenét szívesen hallgat munka mellett. A fizikai munka esetében szerintem nagyon sokat hozzátesz/tehet a zene. Valahogy könnyebben megy tőle a polcporolgatás, a kerti munka vagy akár a keményebb kőműves, asztalos munka is. A szellemi tevékenységeknél már nem ilyen egyértelmű. Ahol oda kell figyelni, mert ha elszámolod, félreütöd…stb, akkor baj lehet belőle, ott nem fér el a zene.

Engem csak akkor zavar, ha lektorálok. Amikor értenem kell az olvasott szöveget, és a nyelvtani hibákat is ki kell szúrnom. De a weboldal, promó, grafikakészítésnél nincs ilyenfajta koncentrációra szükség, ezért ezek közben simán tudok bármit hallgatni.

De hallod, milyen elképesztően sivár és siralmas tevékenység a mosogatás zene nélkül! Vagy a főzés. A takarításról nem is beszélek. Hát nem?

Emlékszem, zsenge tini koromban, amikor utaztam a vonaton (Monorról jártam be Kőbányára a gimibe), mindig arra gondoltam, hogy milyen kár, hogy az élet nincs úgy megzenésítve, mint a filmeken. Tudod, amikor sodrós zene megy az utazásos, sejtelmes a sötétben kóricálós és ijesztő a gyilkolós jelenetek alatt. Aztán lett egy walkman-em, és hirtelen megzenésült a világ. Ezzel akkora színvonalemelkedés következett be az univerzumomban, hogy sokáig alig tudtam visszafogni a vigyorba görbülő számat, ami a hajnali munkás vonaton komoly rosszallást válthatott volna ki. Vagy szimplán idiótának néznek. 🙂

A zene régóta az életem része. Óvoda utolsó évében kezdtem zeneiskolába járni (szolfézsra), aztán jött a hangszeres tanulás (nekem a hegedű jutott, hogy a nyavaja törné ki), amit 6 évig nyomtam. Közben az általános suliban rendszeresen szerveztek Zeneakadémia látogatásokat – volt gyerekbérletünk -, ami mindig azt jelentette, hogy mehettem a csodálatos, kivilágított Pestre, és még sütizni is betértünk az Oktogonon lévő cukiba. A zene sem volt szörnyű, úgyhogy ez jó élmény volt nekem. (A hangszeres zenetanulás kevésbé.) Gimi után pár évvel végeztem el egy Zene Megértése című szemináriumot, ami sokat adott a korábbi zűrzavarok kitisztázásában (ezt és az utána jövő Zeneszerzős szemit évekkel később többször is megcsináltam). Aztán ahogy egyre több dolgom lett a számítógépen, egyszercsak azon kaptam magam, hogy a Dance eJay nevű programban rakosgatom össze a saját zenéim. Később jött a Magix (és van azóta is), és egyre több zene. (Itt jobbra megtalálod a youtube csatornám, ahol fent van a zenéim nagy része).

Szóval valahogy mindig volt valami közöm a zenéhez. Gyerekként egyébként olyan célom is volt, hogy énekesnő leszek. Akkoriban még volt hozzá jó hangom is, amit azóta elvitt a cica. 🙂

Volt olyan célom is, hogy készítek egy albumot, amin a dalok sorban hallgatva felviszik a hallgatót az érzelmi hangoltsági skálán, azaz boldogabb, vidámabb lesz a végére. Ennek eddig az első eleme készült el, a Grief (Bánat). Ugyanis a zene az egy olyan energiahullám, ami befolyásolni tudja a mi hullámainkat, rezgéseinket is. Nem véletlenül van az, hogy egy jó zenétől hirtelen jobban leszel, kitágul az univerzum, és derűsebb színben tűnik fel a jövő. Ezt mind tudja okozni a zene. Terápiás értéke van.

Csinálj magadnak egy vagy több listát olyan zeneszámokból, amiket nagyon szeretsz, amiktől jobban érzed magad, ha meghallod. Ezt lehet a pl. youtube-on vagy a Spotify-on is.  És ne felejtsd el elindítani, amikor szürkének, nehéznek, rossznak tűnik a világ. Hamár ezen a bolygón vagyunk, ahol terjed a hang, használjuk ki az előnyünkre! 🙂

 

 

Ha tetszett, oszd meg! :)