Kezdőoldal | erecske@gmail.com

Ezek az én gondolataim. Vitatkozni persze lehet.

Megosztani pedig ér! 🙂

Párbeszéd szösszenetek

1.

1.

– Te miért nem akarsz velem találkozni?
– Nem lehet. Mert akkor beléd szeretek.
– …tudom.
– De ugye azt is tudod, hogy nem szabad?
– Igen, nem vagyok szabad.
– Akkor miért akarnád?
– Csak. Mert gonosz vagyok.
– Nem is vagy az. Gyönyörű vagy és kedves.
– Akkor szeretsz?
– Szeretlek.
Ha tetszett, oszd meg! 🙂
2.

2.

– Milyen nap van ma?
– Tegnap.
– Azt kérdeztem, ma milyen nap van.
– Tegnap is ezt kérdezted.
– De tegnap sem válaszoltál normálisan.
– Mert tegnap sem volt válaszom.
– Akkor most mi lesz?
– Mit szeretnél, mi legyen?
– Nem tudom. Valami jó…
– Akkor valami jó lesz.
– De mikor?
– Minden nap.
Ha tetszett, oszd meg! 🙂
3.

3.

– Van itt valaki?
– Csak én.
– Ki vagy te?
– Az attól függ, kit keresel.
– De hát csak vagy valaki ettől függetlenül is…
– Én mindig az vagyok, akire vágysz.
– Az hogy lehet?
– Úgy, hogy én az álmod vagyok.
– Akkor most álmodom?
– Ezt csak te tudhatod.
– De ha csak te vagy itt, és te álom vagy, az azt jelenti, hogy álmodom.
– Így van.
– És akkor te az leszel, amit én megálmodok?
– Pontosan.
– Akkor azt szeretném, hogy legyél egy jó képű pasi, és szeress belém!
– A szívem csak a tiéd!
– Meg is csókolsz?
– Kívánságod számomra pa…
…ébresztőőő!!! Pattanj ki az ágyból kislányom, mert elkésel a suliból!
– Nemáááár!!!!
Ha tetszett, oszd meg! 🙂
4.

4.

– Mit fogsz ma csinálni?
– Azt hiszem, ma lefogom a kanapét, nehogy elszálljon.
– Szóval lustálkodni fogsz.
– Ez nagyon csúnya szó rá. Én csak hagyom, hogy a világ egy kicsit magában forogjon, tudod, az én közreműködésem nélkül. Isten is megpihent a hetedik napon.
– Hihetetlen, hogy még a Bibliát is idekevered. Nekem az is elég, ha azt mondod, hogy egész nap a kanapén fogsz dögleni.
– Olyan kiábrándító vagy!
– Csak realista. Nem szeretem a túlcicomázott magyarázatokat.
– Elég sivár lehet akkor az életed…
– Azt azért nem mondanám. Mert például, ha megkérdeznéd tőlem, hogy én mit csinálok ma, akkor elmondanám, hogy ki fogom takarítani a lakást, utána ebédet főzök, délután elmegyünk egy önkéntes szemétszedésre a parkba, és este tanulok a gyerekkel, hogy holnap ne menjen készületlenül suliba.
– És mindezt vasárnap? Hát én attól is elfáradtam, hogy ezt végighallgattam. Mondd, Te soha sem pihensz?
– Dehogynem. Éjszaka.
– Végülis… valakinek dolgoznia is kell.
– Naugye!
– Ámen! Akkor én erre most alszom is egyet.
Ha tetszett, oszd meg! 🙂
5.

5.

– Dédpapa, te miért vagy mindig olyan vidám?
– Azért, mert az élet szép. Ha meg nem az, akkor azon a rossz hangulatom se fog segíteni.
– És mondd, Dédpapa, te nagyon szereted a Dédit?
– Bizony, hogy szeretem. Azért vettem feleségül. Meg azért is, mert ő készíti messze földön a legfinomabb gulyáslevest.
– Ez mondjuk igaz. És engem szeretsz?
– Mindennél jobban kis Dédunokám!
– De akkor miért haltál meg, mielőtt születtem?
– Azért Kincsem, hogy a szüleid minden figyelmüket rád fordíthassák.
Ha tetszett, oszd meg! 🙂
6.

6.

– Azt mondta nekem, hogy tetszem neked. Ez igaz?
– Igen. Bár azt nem mondtam neki, hogy mondja is meg.
– Miért? Én örülök neki.
– Jobban szeretek én kezdeményezni.
– Akkor kezdjük elölről.
– Jó. Ráérsz ma délután?
– Igen. Randizunk?
– Ne siess annyira. Elég az igen is.
– Bocs.
– Van kedved meginni egy kávét valahol?
– Igen!! Mondom, hogy randizunk…
– Reménytelen eset vagy.
– Jaj dehogy is! Hiszen tetszem, nem? Akkor csak hívj el randizni és kész!
– Dehát éppen ezt próbálom…
– Akkor 4-kor a pláza előtt!
– Ez az én szövegem.
– Nem baj. Ott várlak!
– Ennyit arról, hogy én kezdeményezek…
– Ne merészelj nem eljönni!
– Ne aggódj, ott leszek.
Ha tetszett, oszd meg! 🙂
7.

7.

– Ha nem megyek ki a lakásból az segít?
– Az attól függ, min kellene, hogy segítsen.
– Hát vannak azok a fura, kínos találkozások. Amikor a másik nem úgy beszél, nem úgy néz, vagy én bénázok.
– Ha nem akarsz senkivel találkozni, akkor a bezárkózás segít. De beszélni akkor is fognak hozzád. Telefonon, messengeren…
– Jajj! De mondjuk ott legalább nem látják közben az arcom. Meg le is tilthatom őket, nem?
– Neked tulajdonképp mi bajod van?
– Azt hiszem kicsit mizantróp vagyok. Vagyishát nem utálom őket, csak zavarnak.
– Akkor költözz egy lakatlan szigetre, ahol nincs térerő.
– Ja, jó is lenne. Van még ilyen sziget egyáltalán?
– Hát olyan, ahová turisták se járnak, nem nagyon. Esetleg fent északon, ahol cudar időjárás van. De ott nincs pizza kiszállítás se.
– Asszem maradok a bezárkózásnál.
Ha tetszett, oszd meg! 🙂
8.

8.

– Egy, kettő… három.. tizenhat!!
– Mit számolgatsz?
– Az ősz hajszálaimat. Olyan, mintha minden nap eggyel több lenne.
– És ez zavar? Szerintem jól áll.
– Dehát öregít. Nem akarok még nyanya lenni!
– Nem vagy nyanya.
– Te könnyen beszélsz. Nem neked köszönnek a gyerekek csókolommal a boltban.
– Hű, az tényleg kellemetlen.
– Ugye? Azt hiszem, be fogom festeni.
– Jó, csak ne lilára, ha lehet.
– Ez meg hogy jutott eszedbe?
– Csak vicceltem.
– Nem vicces… Sőt!… Kitűnő ötlet, köszi!
– Nemár! Komoly?
– Teljesen! Szerinted hogy köszönnek majd egy lila hajú nőnek?
– Szerintem azzal is le fognak csókolomozni…
– Kösz. Minek az embernek ellenség, ha barátai is vannak…?
Ha tetszett, oszd meg! 🙂
9.

9.

– Éééés akkor ezt most kiposztolom.
– Ez az 5. pizzás fotód a héten. Lassan befutnak a megrendelések is.
– Ugyan már! Egyszerűen csak nem tudom megállni, mert mindegyik annyira jól sikerült.
– Ahogy a naplementék is?
– Igen! Hát nem különlegesek?
– Hát nem tudom, nekem már mind egyformának tűnik.
– Ne legyél már bunkó.
– Én csak őszinte vagyok. Ha fáj, akkor ne kérdezz ilyeneket.
– Le foglak tiltani.
– Szíved joga. De akkor ki fogja szivecskézni az uncsi fotóidat?
– … bunkó!
Ha tetszett, oszd meg! 🙂
10.

10.

– Ez itt a Föld?
– Igen, azt hiszem, így hívják a helyiek.
– Nos, akkor szálljunk le például ott.
– Nem jó, azokról azt olvastam, hogy nagyon gyanakvó népség. Még a végén elkapnak és behurcolnak minket az 51-es körzetbe.
– Az meg mi?
– Nem tudom, de a sógorék se jöttek onnan többet haza.
– Akkor mit szólsz ehhez? Elég sima medencének tűnik.
– Háát! Félek, hogy szétkapják a hajót, aztán futhatunk az alkatrészek után.
– Ha ennyire parázol ezektől, akkor inkább hazaviszlek.
– Persze, aztán meg idejössz egyedül, hogy learasd a babérokat, mi? Szálljunk csak le szépen. Ott azon a magas hegyen.
– És most?
– El kell vegyülnünk. Ez a szabály.
– De nincs errefelé egy megveszekedett lélek se.
– Ööö, akkor várjunk, amíg erre jön valaki, akitől megkérdezhetjük, merre vannak a többiek.
– Az előtt, hogy megfagytunk vagy utána?
Ha tetszett, oszd meg! 🙂
11.

11.

– Valahol itt kell lennie.
– Keresel valamit?
– Igen, az előbb még megvolt.
– Akkor most is meglesz.
– Nem is kérdezed meg, mit keresek?
– Megkérdezzem?
– Miért, nem vagy kíváncsi?
– Na jó, mit keresel?
– Az egyik emlékemet. Nemrég még megvolt tisztán, de most sehol sem találom.
– Előfordul az ilyesmi. Ha fontos volt neked, majd előkerül.
– Azt hiszem, már nem olyan fontos.
– Akkor akár el is engedheted.
– Lehet, hogy megteszem.
– Gyere, csináljunk helyette újat!
– Jó. De valami fontosat…
Ha tetszett, oszd meg! 🙂
12.

12.

– Húzd arrébb a búrád, ez az én kajám.
– Jajj már! Írigy kutya…
– Ffffffffff! Ne merészelj még egyszer lekutyázni, te anyaszomorító, különben a farkadnál fogva lógatlak fel az olvasólámpára!
– Jóvanna. Nem kell mindjárt úgy felhúzni magad. Csak megnéztem, hogy te mit kaptál.
– Törődj a saját kosztoddal. Ha megszolgáltad, akkor te is kaptál finom falatokat.
– Ééén? Szolgálni? Mi vagyok én, pincsi? A jó kaja, az alanyi jogon jár.
– A szád jár csak, hülye macskája.
– Persze! Mert veled mindig kivételeznek…
– Nincs itt semmiféle kivétel. Én megdolgoztam ezért a cupákért. Van fogalmad róla, milyen frusztráló órákon át tűrni, hogy összezsírozzák-emberszagozzák a bundám? Több, mint másfél órás mosakodás helyrehozni! Közben te mit csinálsz? Csak mereszted a hátsódat a radiátoron. Lusta némber!
– Nekem legalább vettek csini piros nyakörvet. Bibibííí!
– Persze hülyegyerek, mert bolhás vagy!
Ha tetszett, oszd meg! 🙂
13.

13.

– Hm. Ez a cső megy ide, ez a sarok meg ide. De valami nem stimmel…
– Honnan szerváltad ezt a szerelőkészletet?
– Ez nem szerelőkészlet, hanem egy kínai mobil szekrény.
– Ahogy elnézem ezeket a darabokat, akármit is ki lehet belőle rakni.
– Nem is! Itt van a pontos leírás, lépésről lépésre, és nézd! Egy ilyen szekrény lesz belőle, mint ami itt van a dobozán.
– Ühüm.
– De tényleg! Csak valamit elrontottam, mert ezek most itt nem passzolnak.
– Segítsek?
– Nem kell. Ezzel egyedül kell megküzdenem, különben oda az önbecsülésem.
– Mi köze az önbecsülésednek ehhez a szerelőjátékhoz?
– Ez nem játék! Egyszerű: ha össze tudom szerelni, büszke leszek magamra, ha meg nem, akkor maradok egy béna lúzer.
– Azért ennyire ne vedd komolyan. Ez csak egy szekrény…
– Mindegy. Meg kell csinálnom, és kész! Ez a cső hogy a csudába hosszabb, mint amekkora helye van? Biztos gyártási hiba.
– Mutasd csak azt a leírást… Mi lenne, ha nem fejjel lefelé néznéd?
– Basszus!
Ha tetszett, oszd meg! 🙂
Ha tetszett, oszd meg! 🙂
Napi bölcseletek a 42. szülinapomtól kezdve 42 napon keresztül.

Saját Youtube csatornám (saját zenéimmel)

Ezekkel keresem a pénzt:

Ér Adrienn