Kezdőoldal | erecske@gmail.com

Ezek az én gondolataim. Vitatkozni persze lehet.

Megosztani pedig ér! 🙂

A facse egy remek felület arra, hogy sok-sok emberrel légy kapcsolatban, olyanokkal is, akikkel fizikailag nehéz lenne. Meg tudod velük osztani örömeid, bánataid, érdeklődési körödhöz kapcsolódó ezt meg azt, és te is belelátsz kicsit az ő világukba. Ez egy nagyon jó dolog.

Viszont felmerül egy kérdés ezzel kapcsolatban (nem csak egy, de én most egyet emelnék ki). Vannak ugyanis a rossz hír kategóriába eső információk. A leégett, ellopták, megölték… és különben is mind meghalunk… és társai. A közmédia professzionális szintre fejlesztette ezeknek a felkutatását és minél megrendítőbb tálalását. Nézz csak meg egy Híradót, vagy olvass el egy napilapot. Azt mondják, azért ezeket terjesztik, mert ezekre van igény, ezért fizetnek az emberek.

Én azt gondolom, hogy a dolog fordítva van. Mivel ezt kapják folyamatosan az emberek, ezért erre szocializálódnak, ezt hiszik normálisnak, és ezekután persze, hogy úgy tűnik, erre van igény. Az sem elhanyagolható tényező (vigyázat, összeesküvéselméletes gondolat következik), hogy bizonyos magasabb – értsd pénzes, hatalmi – pozícióban  levő személyek számára akkor alakulnak kedvezően a dolgok, ha az emberek meg vannak félemlítve, mert így könnyebb őket manipulálni. (összeesküvéselméletes gondolat vége)

Van az embernek egy olyan állapota, amikor lehangolt, vagy épp dühös, és olyankor a rossz hírek kifejezetten reálisak számára, nem is vágyik jó hírekre. Értem én ezt. A facsén is látom ennek nyomait, és hogy őszinte legyek, le szoktam iratkozni azokról, akik rendszeresen ilyesmit osztanak meg. Ugyanis én nem azért járok fel a facséra, hogy elrontsam a saját kedvem.

Aztán ott van az a nézőpont is, hogy bizonyos dolgokról nem árt tudni, mert a homokba dugott fej nem biztos, hogy jó túlélési stratégia. Azaz számos gazdasági, politikai és sok egyéb közérdekű probléma lehet közvetlenül vagy közvetve hatással a jövőnkre, ezért érdemes vele foglalkozni. Meg ott a közös felelősség is, hogy ha pl. túl sok műanyag szemét kerül az óceánokba, akkor erről tudjunk, és próbáljunk legalább a saját egyéni életünk szintjén tenni ellene (pl kevesebb műanyagot vásárolunk, szelektíven gyűjtjük a hulladékot…stb.).

Szóval mit ossz meg és mit ne?

Egy katasztrófát, felháborító intézkedést, tragédiát…stb. csak úgy ossz meg, ha biztos vagy benne, hogy ezzel segítesz a probléma kezelésében. Pl. megoszthatsz egy petíciót, vagy egy olyan szervezet oldalát, ami adományokból képes és tesz is lépéseket a kezelésre, vagy egy lehetőséget arra, hogy az egyszeri ember odamenjen, és tegyen valamit.

Pusztán magát a rémhírt, a szörnyűséget mindenfajta megoldás nélkül, ha lehet ne oszd tovább. Ezzel csak felkavarod az embereket, amitől sokan rosszul fogják magukat érezni, mivel csak szörnyülködni lehet rajta, a kezelés lehetősége nélkül. Ha az emberek rendszeresen kapnak olyan híreket, ami lehangolja őket, és egyikkel kapcsolatban sem tudnak tenni semmit, akkor egy idő után a teljes közönybe fognak lesüllyedni, vagy az állandó félelem szintjén élik tovább az életüket. Ezt az embereknek csak nagyon kis százaléka szeretné elérni másoknál, Te nem hiszem, hogy közéjük tartozol.

Tudni kell a sorsunkat érintő helyzetekről, de csak akkor van értelme, ha lehetőségünk van bármit is tenni ezekkel kapcsolatban. Ezért ha találkozol egy rossz hírrel, és van egy kis időd, járj utána, milyen lehetőségek vannak a kezelésére, és azt oszd meg! Így mindannyian jobban járunk. Köszi!

Ha tetszett, oszd meg! :)